Zseniális pillanatok, pár necces mozzanat, mérsékeltebb nosztalgia, porgok...összességében tetszett.
Luke Skywalker zseniális visszatérése...és lelépése.
Nem értem azokat, akik azért sírnak, mert Luke nem mindent megoldó, bölcs jediként tért vissza. 30 évig nem láttuk, rengeteg impulzus érte. És Rian Johnsonék vették a fáradtságot, hogy elmagyarázzák, mitől lett olyan cinikus és kiégett, amilyennek láttuk. Mark Hamill pedig soha nem volt ilyen jó Star Wars-filmben (meg hát máshol sem... na jó, talán Jokerként nagyobbat alakított). És az a lelépés! Az a trükk! Egy ikonikus karakter méltó búcsúja.
A fordulatok tökéletesek, a poénok ülnek...
Az utolsó Jedik frappáns válaszokat ad Az ébredő Erőben feltett kérdésekre. Azt vártad, hogy Rey szülei Soloék lesznek? Vagy Skywalkerek? Ugyanmár, nem mindenki származhat híres családból ebből a galaxisban. Rey gyökértelensége pedig remekül szolgáltat motivációt (lenni akarok valaki ebben az egészben!) Snoke kapcsán sem érdemes hisztizni: igen, kiírták, de nem volt sok szerepe. És az Uralkodóról sem tudtunk meg többet az eredeti trilógiában.
Jók voltak a poénok is! Főleg Luke egysorosai...de tudjátok, mi a helyzet? Még a porgok is viccesek voltak! Igen, csak azért voltak ott, hogy legyen mit eladni a Happy Meal menübe, de nem tolták túl őket. Ráadásul a poénok nem tették tönkre a drámát, de sikeresen lejjebb vitték a giccsfaktort (lásd pl. Luke és Leia filmvégi találkozása).
...legalábbis úgy 99%-ban.
Kylo Ren felső teste? Na, ez talán nem kellett volna. A Thorban oké a meztelenkedés, de itt ez valahogy kilógott. Erősen.
Új utak, ügyes nosztalgiázás...
Valljuk be, Az ébredő Erő szimplán csak egy nosztalgiatripp volt. Mivel vissza kellett minket vinni egy messzi-messzi galaxisba, érthető volt a fene nagy múltidézés, de mellette kevés önálló, egyéni gondolatot tartalmazott. Az utolsó Jedik viszont nem egy korábbi epizód remake-je, hanem nagyon is egy saját lábán álló és új utakon járó alkotás, amely odáig megy, hogy még a Jedi Rend létjogosultságát is megkérdőjelezi. De természetesen ebben a részben is van nosztalgia, de a múltat felelevenítő pillanatok mindig szépen belesimulnak a cselekménybe, ráadásul sokszor tovább is gondolnak egy-egy régi Star Wars-pillanatot, és ezért nemcsak az emlékek miatt érezzük, hogy mindjárt elsírjuk magunkat - a jelen történései is könnyfakasztóak.
...pár necces pillanattal.
Leia űrrepülésébe bele lehet kötni. Na nem az Erő használata (az Erő használata és "ábrázolása" egyetlen trilógiában sem volt következetes) vagy a fizika (nem halsz meg azonnal, ha kirepülsz az űrbe, meg hát a Star Wars-ban amúgy is kicsit másmilyenek a fizikai viszonyok) miatt, hanem a kivitelezés miatt. Kicsit látszott a CGI, és esetlen volt az egész.
Az Erő csak most ébredt fel.
Minden hibája ellenére nekem nagyon bejött Az utolsó Jedik. Megvan benne a régi filmek szellemisége, a SW-esszencia, ugyanakkor mer új dolgokkal kísérletezni. Karakterei izgalmasak, jól görgeti tovább az előző rész cselekményét, látványvilága elsőrangú, és sokkal több emlékezetes pillanattal ajándékozza meg a nézőket, mint Az ébredő Erő.
